Az Iaido és Jodo etikett – a legfontosabb kifejezések és fogalmak

Ennek a bejegyzésnek a célja, hogy megismertesse az olvasókat az Iaidoban és Jodoban használt legfontosabb kifejezésekkel és fogalmakkal, valamint a klub „Shokyu vizsgájához” kíván segítséget nyújtani, melynek célja kevésbé a tudás számonkérése, mint inkább, hogy egy újonnan csatlakozó biztonságosan tudjon a Dojo-ban (edzőterem) mozogni, értse a japán kifejezéseket amelyeket használunk.

Általános ismeretek a Dojo felépítéséről:
A dojoban a „fő fal” (shomen) tölti be a legfontosabb szerepet. Itt foglal(hat) helyet a kamiza (oltár) vagy zászlók, esetleg kirakott Ikebana (művészien megkötött virágcsokor vagy Kanjik (írásjelek) amelyek valamilyen alapelvet közvetítenek.

Alapvető etikett (Saho):

Az alábbi szabályok általánosan használtak, amely néha eltérhetnek a „tradicionális” elrendezéstől az adott hely tulajdonságait figyelembe véve, hiszen napjainkban nem könnyű olyan helyet találni, amely megfelel minden kívánalomnak.

A dojoba meghajlással lépünk és a cipőt, papucsot a dojon kívül, vagy azon belül egyből a bejárat mellett helyezhetjük el rendezett sorban. Utóbbi kevésbé bevett, de a hely adottságai néha megkívánják. Az öltözködés helye elsősorban az öltöző, de a dojoban történő öltözködés sem ritka. Távozáskor hátrálva megyünk ki a dojoból és bal lábbal lépünk ki. Az edzőruházat mindig legyen rendezett, nem lehet foltos, koszos. Természetesen az edzőfelszerelés idővel elhasználódik, de a szakadt ruházat nem felel meg az etikettnek. Nem támaszkodunk a dojo falának. Ne kiabáljunk, hangoskodjuk edzés közben és ne húzzunk semmit a földön (pl. táska, bőrönd).

Ha leülünk a dojoban (a meghajlást leszámítva) ülhetünk törökülésben vagy seizában (térdelő ülés) de a bokánkat, talpunkat ne mutassuk mások felé.

Vezényszavak és meghajlás:

Az edzés elején és végén meghatározott a tiszteletadás formája és sorrendje. Ez alapvetően a Shomen, a Sensei, a társaink és a kardnak történő meghajlást jelenti. Ez edzés elején és végén különböző sorrendben történik.

Az edzés elején:

1. Seiretsu – Felsorakozunk egymástól megfelelő távolságban, hogy a To Ni Rei-t (meghajlás a kardnak) meg tudjuk majd csinálni
2. Ki wo tsuke – Vigyázz!
3. Shomen Ni Rei – Meghajlás a Shomen felé
4. Sensei Ni Rei – Meghajlás a Sensei felé – köszönés: „Onegaishimasu”
5. Sogo Ni Rei vagy Otagai Ni rei – meghajlás a többieknek – köszönés: „Onegaishimasu”
6. To Ni Rei – Meghajlás a kardnak és a kard övbe helyezése

Az edzés végén:

1. Seiretsu – Felsorakozunk egymástól megfelelő távolságban, hogy a To Ni Rei-t (meghajlás a kardnak) meg tudjuk majd csinálni
2. Ki wo tsuke – Vigyázz!
3. Chakuza! – Leülés seizába
4. To Ni Rei – Meghajlás a kardnak.
5. Sogo Ni Rei vagy Otagai Ni rei – meghajlás a többieknek – köszönés: „Domo Arigato gozaimashita”
6. Sensei Ni Rei – Meghajlás a Sensei felé – köszönés: „Domo Arigato gozaimashita”
7. Shomen Ni Rei – Meghajlás a Shomen felé

További visekedési normák:
Ha nem használjuk, a kardokat mindig a fal mentén helyezzük el, úgy, hogy a penge hegye és éle ne a shomen/kamiza felé mutasson. Gyakran biztonsági megfontolásból a kard éle a fal felé nézhet, de a helyi szokásokról előzőleg érdemes tájékozódni. A kard felett SOHA nem lépünk át. Ez nagy létszámú szemináriumokon gyakran nagy kihívást jelenthet, de ez nem mentesít a szabály alól! A kardal ne mutogassunk valaki felé, vagy mintha az ujjunkkal mutogatnánk. Az ujjal való mutogatás egyébként a japán kultúrában (is) meglehetős tiszteletlenségnek számít. A kard hegyét ne lógassuk le a földre, ne érje a padlót.
A Jo-t, bokkent nem támasztjuk a falhoz, padra vagy zsámolyra. Edzés közben nem támaszkodunk könyöklünk a Jo tetején.

Iaido technikai kifejezések:

Az iaidoban fontos, hogy ismerjük a katana részeit amellyel gyakorlunk, hiszen könnyebb az eredeti japán kifejezést használni egy – talán kicsit cirkalmas – magyar fordítás helyett

Jodo technikai kifejezések:

Dojo biztonság:

Itt szeretném idézni Habermayer Gábor sensei (Shinbukan dojo) írását, akit a dojon belüli biztonság és körültekintő gyakorlás témakörében a legképzettebbnek tartok idehaza:

Mikor kardot veszünk kézbe, — legyen az bokuto, iaito vagy shinken — tisztában kell
lennünk vele, hogy ez egy fegyver. Egy borotvaéles eszköz esetén talán könnyebb
felismernünk annak veszélyességét és azt a felelősséget, amit ennek a tárgynak a birtoklása és
használata jelent, de a fakarddal is hasonlóan kell bánnunk. Nem szükséges taglalni miért is
fontos az elővigyázatosság, és miért szükséges betartani a rendszabályokat. Közös
gyakorlások alkalmával a biztonságot három szempont alapján mérlegeljük:

Elkerülni, hogy másokat megsebesítsünk.

Elkerülni, hogy mások minket megsebesítsenek.

Elkerülni önmagunk megsebesítését.

Személyes biztonság
A hajviselet ne zavarja a látásunkat!
Ha sérülésünk van, azt a gyakorlás előtt lássuk el! (kötszer, ragtapasz, fásli)
Ha sérülésünk esetleg pihentetést kíván, ne gyakoroljunk!
Mindig legyen elegendő helyünk a gyakorlásra!
Sose álljunk mások útjába, gyakorlási terébe!
Legyünk tudatában, hogy milyen formákat gyakorolnak a körülöttünk lévők!

Bár szívünk szerint minden edzésen részt vennénk, de betegen ne menjünk edzésre. Ha nem tudunk megfelelően koncentrálni, a sérülés vagy mások megsebesítésének veszélye is nagyobb. Továbbá másokat is megfertőzhetünk.

Farkas Bálint